Vízesések Korytnica

A Brankovský vodopád (Brankó-vízesés) 55 méteres magasságával az Alacsony-Tátra legmagasabb vízesése. A Ružomberok (Rózsahegy) község kataszterében, Podsuchá településrészen, a Vyšný Brankov oldalsó völgyében, a Žilinský kraj (Zsolnai kerület) területén található. Fölötte a Veľký Brankov (Brankó-hegy) csúcs magasodik, amelyről a vízesés a nevét kapta. A vízesés 775 – 830 méter tengerszint feletti magasságban található. A Kurucká skala (Kuruc-szikla) nevű, dolomitból álló sziklás képződményből zuhan alá. 1980 óta nemzeti természeti emléknek számít, amely a Národný park Nízke Tatry (Alacsony-Tátra Nemzeti Park) területén helyezkedik el. A Brankovský vodopád Nemzeti Természeti Rezervátum teljes területe 27,71 hektár.

A vízesés egy hegyi patak mészkő sziklalépcsőn való átbukásával keletkezett. A víz stabil hozama 3 l/s. A fal, amelyen a vízesés végigfolyik, enyhén tagolt, emiatt különböző párkányok és kaszkádok találhatók rajta. A vízesés a völgyben rejtőzik, de az oda vezető útvonal nem nehéz. Majdnem sétának nevezhető, eltekintve az utolsó szakasztól, ha egészen a vízesés alá szeretne jutni. Ott, már az utolsó métereken, korlátokkal ellátott fa hidak, a vízesés közvetlen közelében pedig egy lánc található az esetleges sérülések megelőzése érdekében.

Egész évben a tapasztalt turisták által nagyon kedvelt helyszínek közé tartozik, de kellemes hegyi sétát kínál a gyermekes családok vagy az idősebbek számára is. Az út fél órától egy óráig tart, csak az Ön kondíciójától függ. Nem nehéz, a Ružomberok és Donovaly (Dóval) közötti főút mentén található parkolóból indul, és a jelzett zöld turistaúton folytatódik. Gyönyörű természeti tájon halad keresztül, amelyet az erdővel körülvett sötét völgy alkot. Ružomberok felől kerékpárúton is megközelítheti a vízesést.

Nyáron a vízesés a lehulló víz átlátszó fátylát hozza létre. A látvány megnyugtató, mint egy balzsam a léleknek. Mivel viszonylag rejtve van a völgyben, ne számítson kilátásra vagy sok áthatoló napsütésre. Annál kellemesebb viszont ez a lehűlés az év legforróbb hónapjaiban. Télen a táj teljesen megváltozik. A vízesésből csodálatos jégzuhatag lesz, amely a jégmászók közösségében egyre keresettebb.

A turisták mellett kincskeresőkkel is találkozhat. Azt beszélik ugyanis, hogy a Brankovský vodopád közelében rejtette el Jánošík a kincseit. Még senki sem találta meg őket, tehát a felfedezésükre még mindig van esély. Amikor Donovaly-n vagy Ružomberok-ban jár, és a főúton utazik át, szakítson időt arra, hogy megálljon ezen a gyönyörű helyen. Kipihenheti a vezetést, és felfedezheti hazánk egy szép részét is.

Még jobb ötlet szállást foglalni a Brankovský vodopád környékén. Mivel az Alacsony-Tátrában számos lehetőség van a túrázásra, aktív vagy passzív pihenésre, illetve a történelem és a művészet nyomában tett kirándulásokra, kár lenne nem maradni legalább néhány napig. Kattintson a Ružomberok szállás oldalra, biztosan talál megfelelő éjszakai szállást magának, családjának vagy barátainak.

A Jelení vodopád a Čutkovská dolina területén található, a Národný park Veľká Fatra nemzeti parkban. A Čutkovská dolina Ružomberok (Rózsahegy) Černová városrészéből közelíthető meg. A völgy nagyon népszerű a gyermekes családok körében, bár nem tartozik a legismertebbek közé. A Jelení vodopád a Veľká Fatra második legmagasabb vízesése, festői szépsége és a környező természet bizonyára elvarázsolja Önöket. Induljanak el erre a könnyű kirándulásra, és győződjenek meg róla saját maguk.

A Jelení vodopád vízeséshez Černová felől vagy a Koliba u dobrého pastiera fogadó felől induló turistaútvonalon juthatnak el. Itt leparkolhatják autójukat is. A Čutkovská dolina völgyön keresztül vezető út először aszfaltos, később szilárd burkolatú terepre vált. Kerékpárral vagy babakocsival is alkalmas. Csak a vízeséshez vezető utolsó szakasz vezet emelkedőn. Ez körülbelül 15 percnyi út az erdei lépcsőkön, amelyek száma összesen 84.

A Čutkovská dolina völgyön keresztül vezet a „Známa-Neznáma Čutkovská dolina” tanösvény. Az információs táblák mindent elárulnak Önöknek a helyi faunáról és flóráról, az információkat az állatokról és növényekről készült képek is kiegészítik. A Jelení vodopád vízesésig körülbelül 4 kilométert kell megtenni. A séta során megcsodálhatják a Čutkovský potok patakot, a Čebraď víztározót, vagy felfrissülhetnek a forrásnál.

A Jelení vodopád a Jelení potok és a Čutkovský potok összefolyásánál alakult ki. A találkozási ponton a víz erőt gyűjt, és lezuhan a sziklás felületen. A vízesés magassága eléri a 24 métert, legmagasabb pontja pedig 824 m tengerszint feletti magasságban található. A legszebb és legbővizűbb természetesen a hóolvadás időszakában és a kiadós esőzések után. A Jelení vodopád egy destruktív típusú vízesés, ami azt jelenti, hogy az idővel változik a lejtése, a magassága, és a vízhozama is csökken.

Amennyiben kedvük támadna a kirándulást tovább folytatni, meglátogathatják a közeli Jamišné vodopády vízeséseket, amelyek a Čutkovská dolina völgy leágazásánál találhatók, vagy folytathatják útjukat a völgy végéig, a Tiesňava za dierou szurdokig, amelyet Čutkovský kaňon néven is ismernek. A Čutková völgyből eljuthatnak Hrabovo településre, illetve a szomszédos Hrabovská dolina völgybe. Felmehetnek továbbá a híres Vlkolínec skanzenbe is.

A Jelení vodopád vízeséstől visszafelé tartva gyermekeik még kiszórakozhatják magukat a koliba melletti játszótéren, megnézhetik az állatokat a farmon, vagy meglátogathatják az Obrovo szórakoztatóparkot. A völgy mintha egy kellemes nyaralásra lenne teremtve. Kínálunk Önöknek szállást a Jelení vodopád közelében, vagy szállást a Veľká Fatra területén portálunkon. Foglalják le családi házukat, apartmanjukat vagy panziójukat még ma.

A Vajskovský vodopád a Vajskovský potok folyásánál zuhan le, amely az Alacsony-Tátra egyik legszebb völgyén, a Vajskovská dolina völgyön keresztül folyik. Ez utóbbi számos vonzó lehetőséget kínál túrázásra, kerékpározásra, tavon való csónakázásra, valamint gyönyörű sétákra a csendes erdőben. Az egyik ilyen séta a 9 m magas Vajskovský vodopád vízeséshez vezet, amely 1 200 m tengerszint feletti magasságban található. A völgy egész évben vonzó, előnye pedig az, hogy nincs túlzsúfolva turistákkal, mivel a fő turistaútvonalakon kívül fekszik.

A vízesés minden évszakban gyönyörű, azonban mint minden más, a kiadós esőzések után és a hóolvadás időszakában a leglátványosabb. Mi jellemzi? A magasból lezuhanó vízfátylak, azok morajlása és a gyönyörű, időnként szinte vad növényzet. A csodálatos Vajskovská dolina érintetlen természete jól védi és rejti. A völgy legvégén találhatja meg. A völgyben való áthaladáskor keltsen természetes zajt, ugyanis ezeken a helyeken nagy számban fordulnak elő medvék. Sőt, a múltban itt engedték szabadon az első zergéket, amelyeket a Magas-Tátra területéről telepítettek át ide.

A vízeséshez Dolná Lehota községből juthat el. Innen a léptei egy 13,5 km hosszú turistaösvényen vezetnek, amely éppen a Vajskovský vodopád vízesésnél ér véget. Aszfaltúton való gyaloglásról van szó, amelyet körülbelül 1,5 km-re a vízeséstől hagy el. Ott már az erdőn és a réten keresztül folytatja az utat. Hogy gyalog vág-e neki, vagy a kerékpár pedáljait tapossa, az csak és kizárólag Önön múlik. A terep tekintetében a túra a nem megerőltető túrák közé tartozik. És mindenképpen ajánljuk télen is teljesíteni, amikor a vízesés gyönyörű jeges látványt nyújt.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park (NAPANT) területén való mozgás miatt tilos tüzet rakni, sátorozni vagy erdei gyümölcsöket gyűjteni. Ezeket hagyja az állatoknak, Ön pedig csak nézzen szét mindenfelé, mit kínál Önnek a mi gyönyörű anyatermészetünk. Lélegezze be a friss levegőt, élvezze a csendet és az erdő hangjait. Az egész környék gyönyörű, ezért kár lenne csak egy napra érkezni. Keressen megfelelő szállást a Vajskovský vodopád közelében, például a Dolná Lehota szállás vagy Krpáčovo szállás oldalon, és tervezzen meg több kirándulást. Vigye magával családját vagy barátait is, igazi kalandban lesz részük.

A Predajnianske vodopády a Predajná község kataszteri területén, a Breznoi járásban találhatók. A Čelno-patak lépcsőzetes vízesései nem egy, hanem két ággal büszkélkedhetnek: az egyiken egy 5 méter magas zuhatag keletkezik, a másik feleakkora. 1991 óta természetvédelmi területnek nyilvánították, a 11,7 hektáros terület a Poľana Állami Természetvédelmi Igazgatóság fennhatósága alá tartozik. A védelem nemcsak a vízesésekre vonatkozik, hanem a kőtengerekre, valamint a megőrzött növény- és állatközösségekre is, amelyek oktatási, tudományos és ökológiai szempontból is jelentősek.

A vízesések felett a turisták egy műszaki műemléket is találhatnak. Az erdei úton található Kelemenov tunel (Kelemen-alagút) igazi szlovákiai ritkaság. Még 1928-ban épült, amikor a Predajnianske Čelno völgyében lévő keskeny erdei utat lóvontatású szekerekkel történő faelszállításra alakították át. Egy adott szakaszon a meredek lejtőbe nem lehetett utat vágni, ezért egy 280 cm széles alagutat fúrtak át. Nevét szerzőjéről, az akkori besztercebányai Állami Erdőgazdaság igazgatójáról, Ing. Vojtech Kelemenről kapta. 1971-ben az alagutat felújították és megnagyobbították 435 cm magasságra, 440 cm szélességre és 41,5 m hosszúságra, így alkalmassá vált gépjárművek áthaladására is.

A Predajnianske vodopády területéhez vezető könnyű kirándulást a gyerekek is teljesíthetik. A sétát télen is érdemes megtenni, amikor egyedülálló jégzuhatagok képződnek. A vízesésekhez jelzett útvonalak vezetnek Predajná községből (kb. 11 km), valamint Lopej községből is (kb. 9 km). A kerékpárosok is örülhetnek, akik a "Popod Hrb až na Štopm" elnevezésű jelzett kerékpárúton juthatnak el a vízesésekhez.

A Predajnianske vodopády közelében található szálláslehetőségek főként házakra és nyaralókra összpontosulnak, ezek után például Osrblie vagy Horná Lehota községekben nézelődhetnek. Ha apartmanokat keresnek, szűrőinkbe írják be Valaská községet. Ha Bystrá község faházaiban szállnak meg, akkor a Bystrianska jaskyňa (Bystrai-barlang) is közel lesz.